Erről eszembe jut a kobylisyi Chaura mészáros esete. Ő egyszer éjszaka a Palacký-emlékműnél lyukadt ki Moráňban, és reggelig járkált ott körbe-körbe, mert úgy jött neki elő, hogy annak a falnak nincsen vége. Ettől egészen kétségbe volt esve, hajnalban már nem bírta tovább, úgyhogy kiabálni kezdett: “patruj”, és amikor a rendőrök odaszaladtak, megkérdezte tőlük, hogy merre kell Kobylisybe menni, mert ő már öt órája járkál valami fal mellett és annak sohase akar vége lenni. Aztán magukkal vitték, és ő mindent összetört nekik a fogdában.
“
